Fiam! Széllel szemben spriccelni?
2010.05.18. 14:05
Nézem a pikkerem spiccét. Pontosabban próbálom mert az eső vízszintesen csapódik az arcomnak. Nem nagyon beszélgetünk Darth-tal mivel nem is hallanánk egymást a szélben. Le Cog behúzódott a menedékbe, amit a szél már az első percben megtépett. Nem fotózunk, mert senkinek sincsen kedve eláztatni a masinát. Kezd megtelni a kabátom vízzel, de se baj kapás-kapás hátán nincs idő fázni. Még reggel rontottam el a dolgot, mert nem hittem, hogy ekkora vihar jön. Alábecsültem, most meg kezdek teljesen átázni. Balatonföldvár felé már tisztán látszott, hogy ez nem akármilyen horgászat lesz. Semmi meghittség, ez kő kemény túlélő show. Le Coq meglepődik az első kárászon, mi meg büszkén rátámaszkodunk a szélre, és folytatjuk. Közben érkezik mellénk egy sporttárs. Ő sem gyenge figura. Laza mozdulatokkal felszereli a match botot és bedob. Aztán kinyitja a horgászernyőt és bedob egyet rablóra is. A szél még jobban nekifeszül, de akkor is bedobok, pedig nagy a veszélye annak, hogy a horog a lobogó pofazacskómba akad.
Jönnek a keszegek egymás után, felesleges felszerelnem a másik botot, nem is lenne időm rá. Darth, rablózó szerelést vesz elő, és feltűzi az egyik kis keszeget, mert ilyen időben bármi megtörténhet. Egyszer csak, alig észrevehető kapás után érkezik egy compó. Meglepődünk rajta. Ehhez már Le Coq is kimerészkedik az odúból, és lefotózza. Összeszorított foggal csalizok újra, a csontik riadtan menekülnek. Nem is csodálkozom, mert rettenetes látvány lehet számukra az ujjaim, melyek inkább tartoztak egy két hetes vízihullához mint hozzám. Darthnak táncol a spicce, és láss csodát, egy pontyocska. Kilenc óra felé a szél kezdet minket a Balaton felé taszigálni. Ezt kihasználva, -mert a ruhám már teljesen beázott a szél pedig rám csavarta mint egy folpackot- mondtam a többieknek, hogy induljunk, mert még itt veszünk. A pakolás közben éreztük, hogy ez már tényleg nem vicces, összedobáltuk a cuccot és menekülőre fogtuk, ahogy mások is tették. Egy család viszont nagy meglepetésünkre akkor érkezett, de szerintem csak a gyereket akarták elveszteni. A szálláson miközben csavartam a ruhámból a vizet, hálát adtam az életünkért, és belekezdtünk egy palack szilvapálinkába. Mire a végére értünk, mi is kellően véget értünk, és felkészültünk az alvásra. Darth mondta, hogy nézzük meg mi a helyzet hajnal négy óra felé. Négykor felkeltünk, megnéztük, és visszafeküdtünk. Nem nagyon volt miről beszélni, az önkormányzat helyett a vihar rendezte éppen a platánsort. Reggel kényelmes szedelőzködés. Legurulunk a partra, és megnézzük mi a helyzet a kikötőben. A szigeten horgászunk újra, mert találtunk egy szélcsendesebb részt. Le Coq azt állítja, hogy legalább annyira jól érzi magát velünk, mintha egy kőfejtőben napozna. Megint szépen húzzuk a halakat. Bodorkák, dévérek, meg kicsi pontyok. Megérkezik a tegnapi spori is, de ma ő is feederrel próbálkozik. Jól szórakozunk, ha Darth felugrik a levegőbe, a szél két-három méterrel arrébb teszi le. Öt óra felé szedelőzködünk és elindulunk. Kemény horgászat volt, de bármikor újra átélném, csak akkor már gumiruhában fogok vigyorogni az orkán arcába. Az úton hazafelé hallgatjuk a híreket. Tudatosul bennünk, hogy az év viharát úsztuk meg az előző este. Már csak a pakolás, és az orsók kiszárítása maradt a horgászatból.
Szerző: Szákos Frodó
4 komment
Címkék: balaton vihar compó ponty feeder szél keszeg kárász balatoni horgászat pikker
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Szákos Frodó 2010.05.19. 21:54:37
